Minden európai uniós tagállam benyújtotta az Európai Bizottságnak a nemzeti romaintegrációs stratégiáját – jelentette be az igazságügyért felelős EU-biztos a roma platform csütörtöki brüsszeli ülésén, aki szerint viszont hiányoznak a tervezetekből a határidők és a számszerű célok. A testület április végére készíti el ezek alapján az elemzését, és fogalmaz meg ajánlásokat a tagországok felé. Magyarország szerint minden tagállamot külön kellene értékelni.

Örömét fejezte ki Viviane Reding EU-biztos amiatt, hogy – ha nem is a tavaly év végi határidőre, de – mostanra mind a 27 uniós tagállam elkészítette és benyújtotta Brüsszelnek a romaintegrációs stratégiáját. Erre az Európai Bizottság tavaly áprilisi javaslata alapján az Európai Tanács júniusi határozata kötelezte a tagországokat, több tagállam ugyanakkor már nyáron jelezte, hogy nem látja értelmét egy külön a cigányságra szabott nemzeti integrációs program kidolgozásának.

A Bizottság által – főként a magyar elnökség kezdeményezésére – tavaly tavasszal benyújtott keretstratégia megadta a tagállamoknak a sorvezetőt arra, hogy milyen elvek és szempontok figyelembevételével kell elkészíteniük a saját, nemzeti programjaikat. A testület mindig is azon a véleményen volt, hogy nincs értelme központilag megszabni konkrét intézkedéseket, hiszen a romák lakhatási körülményei, szociális helyzete és száma jelentősen eltér tagországonként. Azt viszont elvárta Brüsszel, hogy a tagállami stratégiákban a kormányok fektessenek le ilyen célkitűzéseket.

Januárban a BruxInfo érdeklődésére kiderült, mindössze 15 tagország adta le a határidőre a programot a Bizottságnak, az igazságügyekért felelős EU-biztos viszont a Roma Platform csütöMentésrtöki ülésén közölte, megérkezett Brüsszelbe az összes stratégia. A vonakodó tagországok között volt korábban az EU Tanácsának soros elnöki tisztét betöltő Dánia, amely Hollandiával együtt úgy látta, kifejezetten diszkriminatív lenne külön integrációs programot alkotni a romák számára, a két országban ráadásul nem él számottevő cigány kisebbség.

Viviane Reding fontos első lépésnek nevezte a cigányság beillesztésével kapcsolatos tagországi elkötelezettség kifejezését ily módon, bírálta ugyanakkor a stratégiák tartalmát. Elmondta, hogy „a stratégiák tele vannak szép szavakkal, de nincsenek bennük ambíciózus és egyértelmű határidők, valamint számszerű célkitűzések”. Az EU-biztos szerint a tagországoknak jobban kellett volna fókuszálniuk a roma nők és gyermekek helyzetének javítására, és általában jobban kellett volna megfogalmazni, hogy milyen intézkedéseket akarnak végrehajtani a lakhatás, az oktatás, a foglalkoztatáspolitika és az egészségügy területén. Azon a négy területen, amelyet a keretstratégiában is felvázolt a Bizottság.

Viviane Reding szerint a tagállamoknak lenne még terük a fejlesztésekre, pláne ha a romaintegrációt célzó támogatások biztosításáról, és az ellenőrzési rendszerek életbe léptetéséről van szó. Kifejtette, hogy a romastratégia végrehajtása most egy új szakaszba lép, következik ugyanis a beígért intézkedések gyakorlatba ültetése, amely kapcsán az eddiginél is komolyabb kötelettségvállalásra lesz szükség a tagországok részéről.

Viviane Reding szerint egyértelmű, hogy a tagállamoknak európai szintű segítségre van szükségük a romaproblémák leküzdésére, és ígérete szerint az Európai Bizottság segítséget is fog nyújtani mind a 27 országnak, elsősorban a koordináció és a finanszírozás átalakítása terén.

Az EU-biztos elmondta, április végére készíti el a Bizottság az értékelését a benyújtott tagállami programokról, amelyek alapján újabb intézkedéseket vetítenek előre, és ajánlásokat is tesznek.

A társadalmi integrációért felelős államtitkár a BruxInfónak azt mondta, Magyarország megpróbálja elérni, hogy a Bizottság ne csak általánosságban, hanem tagállamokra lebontva értékelje a romaintegrációs stratégiákat. Balog Zoltán szerint „ezt valószínűleg el fogjuk tudni érni”, ezen felül fontosnak nevezte, hogy készüljön egy menetrend, amely iránymutatóul szolgálhat a tagországoknak, hogy a továbbiakban mit kell tenniük.

A politikus szorgalmazza, hogy a nyugat-balkáni országokat is vonja be az EU az európai romastratégiák keretébe, hiszen „ezek az országok előbb-utóbb az Európai Unió tagjai lesznek, ráadásul náluk is komoly problémát jelentenek a romák, ezek a problémák pedig előbb-utóbb az Európai Unió problémái lesznek”.

Az Európai Parlament egyetlen roma képviselője a platformon felszólalva ugyancsak szükségesnek tartotta a tagjelölt országok bevonását a folyamatba, emellett arra szólította fel az EU-t, hogy a 2014-2020 közötti többéves pénzügyi keret megalkotásakor vegye figyelembe a romák társadalmi beillesztését és a szegénység csökkentését igénylő uniós programokat is.

A néppárti Járóka Lívia üdvözölte a strukturális alapok átalakítására tett bizottsági javaslatokat, és fontosnak nevezte, hogy bekerült az előzetes, úgynevezett „ex-ante” feltételek közé a nemzeti szegénységellenes stratégiák megléte, valamint a nyomor területi koncentrációjának elemzése.

(Forás: kitekinto.hu)