Az emberi erőforrások fejlesztése közép- és hosszú távon hozza meg a gyümölcsét - hangsúlyozta Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere Magyarország versenyképességéről és a humántőke fontosságáról tartott előadásán pénteken, az Amerikai Kereskedelmi Kamara Magyarország üzleti fórumán. Balog Zoltán rávilágított, hogy az általa vezetett - immár átstrukturált - csúcsminisztérium létrejötte válasz akar lenni arra a válságra, amibe az emberek élete került az elmúlt néhány évben. Hiszen – folytatta - a pénzügyi válság gazdasági válsággá konvertálódik, amiből szociális válság lesz, ez pedig az életmódra is hatással van: az életlehetőségek bezáródnak.

A miniszter ennek kapcsán ismertette, hogy ma, Magyarországon hárommillió ember él szegénységben, ebből 1,2 millió mélyszegénységben. Ennek – hazánkban is felvetődött – kockázata a politikai instabilitás.
Előrelépni csak úgy lehet, ha a gazdaság szereplői, a kormány és az üzleti érdekek ütköznek és együttműködnek a megoldás érdekében.

„Ha nem akarjuk, hogy Magyarország egy olyan ország legyen, ahol az önök vállalatai csak ideiglenesen vannak jelen, akkor együtt, egymásra figyelve kell itt élnünk” – hangsúlyozta.

Mint mondta, az együttműködés kulcskérdése a helyzet reális értékelése, melynek során megkerülhetetlen a válság emberi erőforrások állapota szerinti átgondolása.

Balog Zoltán felhívta a figyelmet a korábbi kormányzások alatti félmegoldásokra. Példaként említette, hogy a 2010-et megelőző években munka helyett segélyek felvételére ösztönözték az embereket, de a rosszul szervezett közigazgatás is hamis kompromisszumokra kényszerített, mely kevéssé hatékony és költséges volt. Az állampolgárok ennek a rendszernek a változását szerették volna akkor, amikor a kétharmados felhatalmazást megadták a jelenlegi kormánynak – húzta alá.

Kitért arra, hogy az önkormányzatok is rosszul működtek, hiszen az állam áthárította rájuk az egészségügyi szolgáltatásokat, az oktatást, ezzel mintegy rákényszerítve többségüket, hogy hitelből oldják meg a feladatot. De ugyanígy a fenntartói felelősség hiánya volt jellemző az egészségügyben, valamint arra is rá kell ébredni, hogy a felzárkózás nem csak a romák ügye - mondta, hozzátéve, hogy strukturális változásokra nem volt lehetőség, így a szociális ellátórendszeren keresztül próbálták meg kezelni a helyzetet.

Az egyházakkal kapcsolatban elutasította azok a vádakat, mely szerint nem lenne vallásszabadság Magyarországon. 376 egyház működött korábban Magyarországon, mely szervezetek kihasználták a rossz kompromisszumok adta lehetőségeket. Jelenleg 32, komoly és releváns kritériumoknak is megfelelő egyházat ismer el az állam.

A foglalkoztatottságról szólva emlékeztetett, hogy közmunkára 340 milliárd forintot költött a választásokat megelőzően a szocialista kormányzat. Ennek átalakítása hatékonyabbá tette a rendszert és megteremtette a lehetőségét annak, hogy a résztvevők visszatérjenek a szabad munkaerőpiacra – fogalmazott a miniszter.

A felsőoktatás átalakítását érintően kiemelte, hogy szükség volt olyan változásokra, melyek a munkaerőpiaccal összhangban álló képzési és támogatási struktúrát vezettek be. Egy ehhez kapcsolódó újságírói kérdésre válaszolva elmondta, hogy a fiatalok külföldi munkavállalása elfogadható abban az esetben, ha az ott megszerzett tapasztalatokat itthon kamatoztatják a későbbiekben.

(MTI)