Két konferenciát is tartottak, október 8-án,  a  roma stratégia témájában Budapesten. A Királyhágómelléki Egyházkerület és a Cigány Tudományos és Művészeti Társaság rendezvényein elhangzottakból az alábbiakban idézünk:

„A kisebbségi empátia késztet bennünket arra, hogy a cigány kisebbség iránt teljes szolidaritást érezzünk” – mondta Tőkés László, az Európai Parlament (EP) alelnöke.

A romastratégia magyar uniós elnökség alatt történt elfogadása kapcsán „egy nagy ügy európai diadaláról” beszélt, amelyet szinte teljes egyetértésben támogattak az EP-ben – derül ki a sajtóirodája által kiadott közleményből.

„Ennek az egységnek az a nagy tanulsága, hogy a pártpolitikai megosztottság és a különbözőségek fölé kell emelni ezt az ügyet, miközben nemzetköziesíteni is kell azt. A romastratégia gyakorlatba ültetésére csak európai, minden szinten megvalósuló – és főleg roma – összefogással lehet esélyünk” – fogalmazott Tőkés László, majd kitért arra is, hogy a csoportos megbélyegzésnek nincs helye sehol a világon.

„Nincs helye, hogy megbélyegezzük a cigányságot, nincs helye, hogy megbélyegezzük a magyarságot amiatt, hogy miként bánik a cigánysággal, nincs helye általában a kollektív bűnösség elvének. A rasszizmustól való félelem mesterséges gerjesztése nagyon veszélyes politikai fegyver. Olyan, mint amikor az antiszemitizmussal élnek vissza, s a végén visszafelé sül el a fegyver, ezért ebből a szempontból is rendkívül fontosnak tartom az európai romastratégia elfogadását” – hangsúlyozta az erdélyi politikus.

Tőkés László azt is kifejtette, a romáknak a szülőföldjükön való megélhetést kell biztosítani, hogy mindenki otthon tudjon maradni. „Én az európai liberálisokkal és szocialistákkal szemben nem a szabad mozgás jogát hangsúlyoznám, hanem a szülőföldhöz, a hazához való és az ottani, méltó módon való megélhetés jogát – a magyarok vonatkozásában is.

Balog Zoltán társadalmi felzárkózásért felelős államtitkár szerint a sokszor elutasító többségi társadalomnak fel kellene ismernie, hogy a jövőjét nagyban érinti a romák integrációja. A magyar államtitkár a Királyhágómelléki Református Egyházkerület romastratégiát tárgyaló nemzetközi konferenciáján Budapesten rámutatott: Európában, főképp a kontinens nyugati részén jelentős a munkaerőhiány, ám azt nem a 10-12 milliós európai roma közösség tagjaival orvosolják – mégpedig az elmaradt integráció miatt –, hanem más földrészekről érkező bevándorlókkal.

Meglátása szerint az Európai Unióban éppen ez a hiányzó munkaerő az egyik fontos motiváló tényező arra, hogy igenis szükség van a romák integrációját célként meghatározó stratégiára. Közgazdászokra hivatkozva az államtitkár kiemelte: ha az európai romák foglalkoztatási szintje ugyanaz lenne, mint az európai átlag, ez 3-5 százalékos GDP-növekedést jelentene az államoknak. Kitért arra is, hogy luxus több millió, munkára képes embert szociális segélyből eltartani.

Az önálló romastratégia melletti további érvként Balog Zoltán a demográfiai helyzetet említette, rámutatva például arra, hogy ma Magyarországon, miközben a többségi társadalom öregszik, addig ezzel szemben a romatársadalom fiatal.

Megjegyezte: a becslések szerint jelenleg az országban a 14 évnél fiatalabb gyermekek 30-35 százaléka roma származású.

Mindemellett biztonságpolitikai okok is indokolják a romastratégia megalkotását – tette hozzá. Kiemelte ugyanakkor: a romák felzárkózásával foglalkozó programok esetében különösen fontos, hogy azokat ne bízzák csak a romákra, de ne is végezzék el helyettük. Ehelyett szerinte partneri alapon kell folytatni a romaintegrációt.

Balog Zoltán szavait azzal zárta, hogy a megfélemlített, hiányzó önérzetű emberek nem tudnak felzárkózni, ezért szükség van arra, hogy a romák rádöbbenjenek, milyen gazdag a kultúrájuk, a történelmük.

A konferencián Farkas Flórián, az Országos Roma Önkormányzat elnöke az elmúlt évek "etnobizniszének" veszélyeire hívta fel a figyelmet, vagyis arra, hogy a romaügyekre szánt pénz egy részét nem az érintettek kapták, továbbá a forrásokat sokszor nem megfelelően, sikertelenül vagy másra használták fel. Ez a romákkal kapcsolatos előítéleteket is szította – mutatott rá. Kijelentette ugyanakkor, hogy mindennek most véget vetnek.

De a cigányokat nem lehet üdvözíteni, ha ők nem akarják. Még Krisztus Urunk is hiába halt meg azokért, akik nem fogadják el a kegyet. Tehát össze kell fognunk, a cigányok nem tárgyai, hanem alanyai a cigánypolitikának vagy a szociálpolitikának, és ebben a szellemben idézem fel 1990 márciusát, amikor Marosvásárhelyen cigányok siettek a román nacionalista pogrom áldozatául esett magyarok megmentésére. Én azóta elkötelezettebbnek érzem magam, hogy a testvéreink segítségére siessünk” – jelentette ki Tőkés László.

Tőkés nemcsak a Királyhágómelléki Református Egyházkerület romakonferenciáján, hanem a Cigány Tudományos és Művészeti Társaság hasonló rendezvényén is részt vett. Az EP-alelnök kifejtette, egyeseknek érdeke politikai tőkét kovácsolni a cigányellenességből, a zsidóellenességből, a vélt vagy valós rasszizmusból, s a rasszizmus iránti félelem gerjesztésével keltenek zavart nyugati körökben is.

„Vannak ilyen szolgálatos kútmérgezők, főképpen a posztkommunista és az álliberális táborban” – fogalmazott az előadó, majd kifejtette: fel kell növekednie oda a cigány közösségnek, hogy saját sorsát a kezébe vegye. „Mi erre Erdélyben nagyon érzékenyek vagyunk, hiszen bennünket, magyarokat a román politika akar infantilizálni, és a román nacionalisták akarják megmondani, hogy miként jó nekünk.”

A kontinens szégyenfoltjának nevezve a nagyváradi Cinka Panna cigánytelepet, a politikus kijelentette, hogy Európának világosan kell látnia: „mezítláb marad a magasztos Unió, hogy ha itt, a hátsó udvaraiban egy mélyszegénységben élő, nyomorúságos életszínvonalú társadalom található”.

„Az európai integráció nem a csatlakozási szerződés aláírásával valósul meg, hanem a tényleges integrációval, a tényleges felzárkóztatással” – hangoztatta az erdélyi politikus. „Lehetetlenség, hogy állati sorban tengődjenek embertársaink, nem szabad eltűrnünk azt, hogy egyéneket, vagy közösségeket diszkrimináljanak” – mondta Tőkés László.

A cigányösszefogás szükségességét is hangoztatva, az EP alelnöke elmondta még, hogy a romák helyzete ma már nem reménytelen, s annyira európai üggyé vált, hogy emiatt az erdélyi magyarság akár irigykedhetne is. „Mert Európában elsőrendű téma lett a cigánykérdés, míg ha én Erdélyt szóba hozom, akkor általában fintorognak és vonják a vállukat. A magyarkérdés ma szégyellnivaló, vagy legalábbis megtűrt téma Európában.

Ki kell használni ezt a kedvező, nemzetközi politikai helyzetet, ütni kell a vasat és ebben számíthattok a mi szövetségünkre is” – fordult közönségéhez Tőkés László, és közölte, hogy igény tart a magyarországi cigány értelmiség segítségére az általa elnökölt nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetemen létrehozandó romológia szak működtetésében.

Előadása végén az EP alelnöke azt is elmondta, hogy a határok feletti nemzetegyesítés keretében a határon túli magyar cigányokat be kell kapcsolni a magyar cigányság vérkeringésébe. (mti, közlemény)

(Forrás: Transindex)