Jegyzet
Írta: Rostás Farkas György
|
2017. március 08. szerda, 12:22 |
A népszavazás(ok) apropójából osztom meg Önökkel gondolataimat, a saját lelkiismeretem szerint… A cigányok, az ország, a kormány és az ellenzék, a többség és a kisebbségek… Nem könnyű. Hogy miért? -, igyekszem röviden megfogalmazni.
|
Módosítás dátuma: 2017. március 08. szerda, 14:58 |
Bővebben...
|
|
Lovari Ruva Pál köszöntése |
|
|
|
Írta: Duray Miklós
|
2017. február 26. vasárnap, 13:51 |
Kedves Pali, ki a Lovari törzs tagjaként a Ruva nemzetségből származol, büszkén vallod, hogy cigány (roma) magyar vagy és ez természetes számodra. Nem te vagy az egyetlen, akinek ez természetes, de bár csak sok ilyen tagja lenne közösségünknek, akárcsak a múltban volt, például olyanok, akik azt mondták: "Ich bin Ungarn” még ha nem is tudtak magyarul.
Ebből talán érthető: magyarnak lenni nem etnikai, nem nemzetiségi, nem is nyelvi kérdés. Ha azt mondom: magyar vagyok, akkor egy történelmi közösséghez tartozom.
Amiből ki lehet szakadni, de letagadni nem lehet. Amit meg lehet tagadni, de cáfolni nem lehet. Amivel szembe lehet szegülni, de létezőnek kell tekinteni.
Ez így van több mint ezer éve, talán másfélezer éve. Te romaként (cigányként) vagy magyar én hugenottaként, zsidóként, németként, szlávként lettem magyar. Én már nem szeretnék más lenni, azért sem, mert neked és nekem sok közös élményünk van, ami egy közösségbe köt bennünket.
Sorsközösségbe. A magyar közösségbe, ami egyben egyetemesség is. Írásaidat olvasván gyakran éreztem úgy, mintha dikhelen át nézném magamat, gyerekkoromat, nem csak a vaskovácsolás élménye okán, aminek magam is tanúja és megélője voltam, hanem kétségeidnek és bizakodásaidnak révén is.
(Az írás Ruva Farkas Pál új kötetének ajánlásaként készült.)
|
Módosítás dátuma: 2017. február 26. vasárnap, 14:25 |
Írta: Rostás - Farkas György
|
2017. január 23. hétfő, 17:30 |
Eddigi tudásunk alapján úgy tűnik, hogy emberi élet csak a földön létezik. Ha ez így van, akkor nagyon kellene vigyáznunk erre az egyetlen földre, amelyet az Isten benépesített velünk, emberekkel.
Ezen a bolygón oly sokszínű az élet. Az itt élő embereknek más és más a bőrszíne, a nyelve, az életformája. Úgy lenne rendjén, ha az emberiség tiszteletben tartaná az életet: úgy egymásét, mint az erdőt, a mezőt, az állatokat, merthogy ők is ide születtek, itt élnek, ugyanúgy, mint mi emberek.
|
Módosítás dátuma: 2017. január 23. hétfő, 20:22 |
Bővebben...
|
|
Integráció, vagy szegregáció? |
|
|
|
Írta: Törpényi Dóra
|
2017. január 05. csütörtök, 12:18 |
Tudunk-e továbblátni ennél?
A cigány gyermeke óvodába és iskolába járatása talán a legelső, és legfontosabb lépése a cigányok Integrálásának, vagy éppen szegregálásának.
A cigány tanulók oktatása, tanítás elég nehéz, sokrétű feladat. Itt, ezen a ponton kell megemlítenem, hogy a pedagógusok részéről, magas fokú hozzáértésre van szükség. Hiszen, hogy várjuk el a cigánygyerekektől – akik később felnőttek lesznek – hogy beilleszkedjenek, ha a pedagógusok feltűnően megkülönböztetik őket a nem cigány társaiktól.
A cigány tanulók integrálását nem kell feltűnően hangoztatni, és a kényszer terhe mellett valóra váltani. Mert az köztudott, hogy ha valakit minden áron egyenlővé akarnak tenni, de eközben folyton felhívják a figyelmét arra, hogy ő más, mint a többiek, akkor mégis hogyan várhatjuk el, hogy az a személy teljesen beilleszkedjen, és a társadalom egyenrangú, hasznos tagja legyen. De ugyan ez a helyzet a szegregációval. Miért kecsegtetik őket az egyenrangúság lehetőségével, ha végül el kívánják különíteni őket, és még jobban a társadalom peremére akarják őket taszítani.
|
Bővebben...
|
Harc a régi és új között - azaz ami marad az marad |
|
|
|
Írta: Varjú Katalin
|
2017. január 03. kedd, 14:38 |
Miről beszélek? Megint arról, hogy a gyökerek élnek. Ez még sokáig így lesz, és ez nem asszimiláció. Számtalanszor fordulnak hozzám kérdéseikkel a volt oláhcigány tanítványaim, akik ma már szülők és nagyszülők. Mi az az asszimiláció?
- Mit beszélnek rólunk állandóan a parasztok?
|
Módosítás dátuma: 2017. január 03. kedd, 14:55 |
Bővebben...
|
|
|
|
|
2. oldal / 21 |
Copyright © 2024 Kethano Drom - Közös Út. Minden jog fenntartva.
|
|
Pályázat
Mottó
„A cigány kultúrának intézményekre van szüksége... Én ezt egy kulturális autonómia intézményrendszerén belül képzelem el, amely nem szavakból, hanem láncszemként egymáshoz kapcsolódó intézményekből állna.”
***
Részlet Orbán Viktornak 2008. április 11-én elhangzott beszédéből.
Partnereink
|