Tanulmányok a leghátrányosabb helyzetű kistérségek gyermekeinek életkörülményeiről
A gyermekek helyzete Magyarországon több szempontból is kedvezőtlen. A relatív jövedelmi szegénységi ráta a gyermeknépesség körében 25 százalék, ami lényegesen magasabb, mint a 15 százalékos országos átlag. (Eurostat 2015) A gyermekvállalás a családok számára komoly szegénységi kockázatot növelő tényező. Ha nem csak a jövedelmi szegénységet, hanem egyéb dimenziókat – a szülők munkaerőpiaci helyzetét és az anyagi deprivációt – is figyelembe vesszük, akkor a gyermekek 41 százaléka él szegénységben és társadalmi kirekesztettségben. (Eurostat 2015)
A gyermekszegénység a leghátrányosabb helyzetű kistérségekben koncentráltan jelentkezik: nem csak a jövedelmi szegénységben élők száma, de a hátrányok halmozódása is lényegesen gyakoribb itt, mint az ország jobb helyzetben lévő területein.
A magyar parlament, felismerve a gyermekszegénység csökkentésének és a gyermekek esélyegyenlősége növelésének szükségességét, 2007-ben egyhangúlag elfogadta a „Legyen Jobb a Gyermekeknek!” Nemzeti Stratégiát, amely 25 évre szólóan jelölte ki azokat a legfontosabb területeket, ahol beavatkozások szükségesek a gyermekek helyzetének javítása érdekében. A Stratégia a családok anyagi és munkaerő-piaci helyzetének, lakhatási feltételeinek, valamint a gyermekeket célzó – oktatási, szociális, egészségügyi – szolgáltatások minőségének és elérhetőségének javítását jelölte ki, mint kiemelt fejlesztési irányokat.
Emellett számos horizontális célt is megfogalmazott, mint pl. a romák helyzetének javítása, a települési hátrányok csökkentése, vagy az ágazatok közötti jobb együttműködés. A gyerekstratégia 2011-ben beolvasztásra került az újonnan létrehozott Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégiába, amely a korábbi 25 év helyett 10 évre szólóan határozta meg a gyermekszegénység csökkentéséhez és a gyermekek esélyeinek javításához szükséges beavatkozásokat.
A felzárkózási stratégia megvalósítása során hozott intézkedések egyikeként 23 leghátrányosabb helyzetű kistérségben indult komplex gyerekesély program (GYEP). A pályázati alapon működő, Európai Uniós társfinanszírozású programok célja a hátrányos helyzetű gyerekek esélyeinek növelése a területi különbségek enyhítése, a hiányzó szolgáltatások biztosítása, valamint a meglévők minőségének és azok elérhetőségének javítása révén...
***
MTA TK Gyermekesélyprogram 2016
A tanulmánykötetet szerkesztette: Husz Ildikó és Vastagh Zoltán
Jelen tanulmány célja, hogy bemutassa és rendszerezze az utóbbi 15 évben végzett legfontosabb magyar és nemzetközi kutatások empirikus eredményeiről beszámoló, évről évre gyarapodó szakirodalmat. Az irodalomgyűjtés nem csupán a gyermekszegénység anyagi aspektusaira fókuszált, hanem számos olyan tényezőre, amely nem azonnal, hanem hosszabb távon érinti a gyermekek életkilátásait, életesélyeit.
A teljes tanulmány a csatolt pdf fájlban olvasható |