Címlap Jegyzet jegyzet Hiteles vezetők után ácsingóznak a békéscsabai romák

Lovaricko shibako grizhipe

Kiadványaink

Radio Romano

Archív

Csatka

Közös Út Baráti Kör

Blog

Névjegy

Gindima

Tumencaj muro dyi sagda. Te na bisterdyon pa jekhavreste, zhikaj e luma luma avla,..

http://rfgy.blog.hu/

Portré

Rostás-Farkas György

CTMT videók

GTranslate

 

Rólunk

Hiteles vezetők után ácsingóznak a békéscsabai romák PDF Nyomtatás E-mail
Írta: Dány László   
2014. szeptember 23. kedd, 05:52

Történelmi válaszút, lehetőség előtt áll Békéscsaba Megyei Jogú Város Roma Nemzetiségi Önkormányzata, mivel 1993 után három évvel ezelőtt újabb nemzetiségi törvényt fogadott el az Országgyűlés. Míg az 1993. évi LXXVII. törvény a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól országos, területi és települési szinten egyaránt lehetővé tette a kisebbségi önkormányzatok megválasztását, addig a 2011. évi CLXXIX. törvény a nemzetiségek jogairól például biztosítja, hogy a parlamentben a nemzetiséghez tartozó képviselő és a nemzetiségi szószóló anyanyelvét is használhassa.

 

Az Országgyűlés Magyarországi nemzetiségek 13 tagú bizottságának az elnöke történetesen az Országos Szlovák Önkormányzat elnöke, Fuzik János szlovák nemzetiségi szószóló, alelnöke pedig Farkas Félix roma nemzetiségi szószóló.

 

Úgy tűnik, Békés megye székhelyén radikális változások történnek a roma közösségi és kulturális élet terén, legalábbis négy önkormányzati képviselőjelölt, Nagy József, Mátrai Mihály, Rédai Rudolf és a fiatal, agilis Nagy Zsolt vállalkozó a fejébe vette, hogy sikeres roma nemzetiségi önkormányzati képviselő-választás esetén alapvetően megújítják a helyi, jelenleg Kovács Erzsébet elnök irányításával működő roma nemzetiségi önkormányzatot, életet lehelnek bele, vagyis nekilátnak az érdemi munka elvégzésének.

Nagy József ifjúságsegítő, életvezetési tanácsadó korábban a Csaba Televízióban szerkesztett roma nemzetiségi műsort. Több mint 20 évvel ezelőtt Békéscsaba lakosságának 6–7 százaléka volt roma, becslése szerint az arány mára 10 százalékra nőtt meg a 2014. január elsején 60 ezer 571 lakosú megyei jogú városban. Ezzel szemben sajnálatos módon azt tapasztalja, hogy a romák mindig kimaradnak, ki vannak rekesztve a nemzetiségek (szlovák, román, lengyel és roma) helyzetével, sorsával kapcsolatos tárgyalásokból. Hiába számított arra is, hogy helyet kapnak a Csabagyöngye Kulturális Központban. Az esetleges megválasztásukat követően tiszteletdíjukról lemondó roma nemzetiségi önkormányzati képviselőjelöltek mindenesetre elhatározták, hogy először éves munkatervet dolgoznak ki.

A szakmájára nézve állattenyésztő, foglalkozását tekintve gabona-nagykereskedő Mátrai Mihály kijelentette, hogy hosszú évek óta jószerivel semmi sem történik Békéscsabán a tehetséges, de egyfolytában háttérbe szorított cigány tanulók felemelése, továbbtanulásának, sportolásának elősegítése érdekében. Visszatekintve a közelmúltra, úgy látja, hogy a romák rájöttek: csupán hiteles vezetőkkel lehet elérni haladást ezen a téren is. A módosabb roma vállalkozók egyelőre meghúzódnak a háttérben, nem nyújtanak komoly pénzügyi támogatást, mint például Eleken.

A családi háttere folytán mindössze négy általános iskolai osztályt elvégzett, álláskereső Rédai Rudolf azt emelte ki, hogy még mindig nem rendelkeznek közösségi házzal a békéscsabai romák, amelynek a létrehozásához pályázatokat kell benyújtani. Azt is szorgalmazzák a csabai négyek, hogy dr. Bacsáné Kutyej Bozsena nemzetiségi és civil referensen kívül roma nemzetiségi referens is dolgozhasson a Szent István téri polgármesteri hivatalban. Elképesztő adat, de tény, hogy két évvel ezelőtt mindössze 8–10 felsőfokú végzettséggel rendelkező roma élt Békéscsabán.

Dányi László

Módosítás dátuma: 2014. szeptember 23. kedd, 06:01
 
Copyright © 2024 Kethano Drom - Közös Út. Minden jog fenntartva.
A Joomla! a GNU/GPL licenc alatt kiadott szabad szoftver.
Fordította a Magyar Joomla! Felhasználók Nemzetközi Egyesülete
 

Tehetség

Örökségünk nyomában

PTK roma tananyagok

Emlékezet

Portré

Közös Út a Facebookon

Mottó


„A cigány kultúrának intézményekre van szüksége...
Én ezt egy kulturális autonómia intézményrendszerén belül képzelem el, amely nem szavakból, hanem láncszemként egymáshoz kapcsolódó intézményekből állna.”

***

Részlet Orbán Viktornak  2008. április 11-én elhangzott beszédéből.


 

Civilhang

SZEMlélek

Galéria