Címlap Tanulmányok, kutatások Kultúra/cigányság A nyelvújítás szép, de nehéz munka

Lovaricko shibako grizhipe

Kiadványaink

Radio Romano

Archív

Csatka

Közös Út Baráti Kör

Blog

Névjegy

Gindima

Tumencaj muro dyi sagda. Te na bisterdyon pa jekhavreste, zhikaj e luma luma avla,..

http://rfgy.blog.hu/

Portré

Rostás-Farkas György

CTMT videók

GTranslate

 

Rólunk

A nyelvújítás szép, de nehéz munka PDF Nyomtatás E-mail
Írta: Dr. Karsai Ervin   
2013. szeptember 30. hétfő, 18:41

Azt mondja Petőfi: “Ne fogjon senki könnyelműn/ a húrok pengetésihez/ Nagy munkát vállal az magára/...”- ki most kezébe a cigány nyelvészetet akarja venni, ezt már én teszem hozzá. Egyrészt azért, mert a cigányok történelmével, nyelvével, kultúrájával kapcsolatban annyi, de annyi minden jelent meg az utóbbi száz, százötven évben... de mi benne az igazság? 

Alig van, aki ellenőrzi az adatokat. Vannak történelmi tények, dátum ok, amelyeket nem lehet meghamisítani. Azt tudjuk, hogy K.u. 370-ben Bendegúz, akit Balambárnak hívnak, Attilának a közvetlen elődei, már idekerültek a Kárpát-medencébe. A 370-es évek táján Észak-nyugat Indiát a fehér hunok kebelezték be, illetőleg megszállták, és ők nevezték ki Pandzsab és környékén a legelső, úgynevezett “cigány királyt” is. A neve ismert, a történelemben szerepel. Sajnos nagyon kevés Indiáról szóló könyv van, amelyik ezt megemlítené. De a hunok történetében szerepel. Most jelent meg egy hatszáz-egynéhány oldalas, Attila király életéről szóló könyv, abban bizony említenek sok ilyen dolgot. Sőt! A hunokkal zenészek érkeztek a Kárpát-medencébe.

De még a korábbi években is, mert érdekes módon, ha figyelem a nyelvészetet, akkor azt nézem meg, hogy a cigány nyelvnek van két nagyon fontos, alapvető tulajdonsága. Az egyik az, ami a magyar nyelvnél is: hogy a hangokat és a képzőket a főnevek után teszi. A cigánynál: manusesz, manuseszke, manusesztár, manuseszá, tehát megvan maga a főnév, a képzőket, hangokat épp úgy utána teszi, mint a magyar. A cigányság Európába érve a latin nyelvcsalád hatása alá került, a germán és a szláv nyelvek hatása alá. Ezek az indogermán nyelvek elöljárókat használnak.

Így a cigány nyelvbe belépett az elöljáró rendszer is, ugyanúgy, ahogy a ragok és a képzők rendszere is. Tehát a cigány nyelvben mind a kettő megtalálható. A cigányok, amikor elhagyták Indiát, három nagy csoportban indultak el. Az egyik csoport Dél felé ment, a mai Malabár környékére: Váli István malabári diákokkal találkozott az 1700-as évek táján a leydeni egyetemen, s ezer szót írt le, s ebből 999-et a győri cigányok megértettek. Ez dokumentálva van! Tehát íme a bizonyíték, hogy Dél-India felé is haladtak bizonyos cigány csoportok. A másik nagy csoport kelet felé vette útját, a mai Bengália környékére, ugye beng - ördögöt jelent cigányul is. A harmadik csoport nyugat felé indult el, mégpedig először bekerült Perzsiába, Iránba, s ott nagyobb csoportok maradtak le.

Az Indiában maradt cigány csoportokat úgy hívják, hogy ben-csoportok. Azért ben-csoport, mert a nyelvi hangzásuknál a b - hang a domináns. Az Örményországban maradt cigány csoportok két részre oszlottak. Az egyik ott maradt, ezeket hívjuk lom, vagy lomavren cigány nyelvjárási csoportnak. A többiek pedig elindultak Európa felé, és bekerültek a Gibraltári szoroson, és a Boszporuszon keresztül Európába. Ezek a rom csoporthoz tartoznak. A lom és a rom csoport a phen cigány nyelvhez tartozik, és e kettőnek a hasonlósága nagy. Viszont a ben csoportnál kis különbségek vannak a kiejtés és a hang szempontjából. Az Európába érkezett cigány csoportoknál (lévén, hogy nem egyszerre jött az egész csoport, hanem egymás után) nyilvánvaló, hogy a családi kötelékek, a kialakult nyelvi dialektusok kicsit kezdtek eltérni, de 1200-1500 szó mindenütt megtalálható mindenféle cigány nyelvjárásban a világ bármelyik részén. Ezért is tudnak a cigányok beszélni egymással, bárhonnan kerüljenek is egymás mellé.

Az érdekessége a nyelvnek az, hogy minden egyes cigány szónak legalább két jelentése van. De van, amelyiknek négy, van, amelyiknek nyolc. A szónak a jelentése: mi, mit, ami, amit, kit, kiket, miket, amiket... és itt lehet sorolni. Vagy a káli kifejezésnek legalább hat jelentése van. Ez mondatban szépen elkülönül. Így tulajdonképpen nem az a 4000 szó van, amit a szótárban meg lehet találni, hanem szó-képzéssel tudok csinálni további 30.000-et, bármikor. Ahogy a magyarban van: kéménylyuk, kéményseprő, stb. Szótárakban ezek a szavak nem mindig szerepelnek, az angol szótárban viszont igen. A cigány szótárból ezek a szavak kimaradtak. Nagy munkát vállal magára egy nyelvi bizottság, amikor 1 szótár, vagy nyelvtan összeállításán kell fáradozzon. Elsősorban figyelembe kell venni a hangzó-rendszert.

Ha egy nyelvnek a hangzata, a fonetikája nincs kiművelve, szótárt sem lehet összeállítani. A cigány nyelv sok száz, de talán több ezer éven át is rengeteg hatáson mehetett keresztül. Hogy lehet az, hogy a nyelvi rendszer ugyanúgy megmaradt mind a mai napig, mint a szanszkrité? Mert a szanszkrit egy mesterséges nyelv. És a cigány is mesterséges nyelv, és érdekes módon a legelső mesterséges nyelv az arám nyelv volt, és az arám nyelvet a sumér, illetőleg mostani, a tudományos kutatások szerint tudják olvasni a székely magyar rovásírással, persze ugyanúgy visszafelé, mint a héber írásnál.

Ez egy rettentő érdekes dolog... Akkor hogyan lehet az, hogy a mesterséges nyelv elkerült a cigányokhoz is? Avagy hogyan történt például az, hogy a magyar nyelv is hasonlóképpen a sumér, a szkíta nyelvekből származik, nem pedig a finn-ugorból, mint azt a téves elmélet mutatta. A magyar nyelv sokkal szélesebb körű, mint a finnek nyelve, a magyar nyelvben sokkal több hangzó van. Csak nézzetek körül Magyarországon hány nyelvjárás van, az "í"ző, az "ő" -ző, az "a" -zó, és lehetne sorolni a végtelenségig: a nagykátai, az erdélyi, a délvidéki, felvidéki. .. - és ez mind magyar nyelvjárás. A finneknél hol van ilyen? Sehol. A magyarban legalább öt "e" hang van, míg a finnben egyetlen egy. És ez csak egy hang ... (A finnugor nyelvészek ezt minden bizonnyal vitatják majd - a szerk. megjegyzése.)

Egy közös hazában éltek valamikor a finnek és a magyarok.

Egy közös szó nincs, holott ha megnézem az indusban, vagy a szanszkritnál százával szedem össze a hasonló szavakat, amelyeket ugyanúgy mondanak Indiában, ahogy itt a cigányok. Pedig hány száz év telt el. A finnek és a magyarok nyelve közt semmi hasonlatosság nincsen. Az, hogy a ,,kala” , meg a hal ... - ne haragudjon már a világ! Indiában masho a hal, nálunk cigányoknál is, épp csak egy kis hangkülönbség van.

Tehát: ha én egy szótárt akarok összeállítani, figyelembe kell vennem a hang-törvényeket. Ha veszem a hindi, szanszkrit alapján a nyelvújítást, tudnom kell azt, hogy ami a szanszkritban b hang volt, az a hindiben b hang maradt, a cigánynál pedig hehezett p hangra változott át. Tehát minden egyes hangot így kell átvennem. Ha átveszek a hindiből egy szót, akárhogy nem vehetem át! S akkor még ehhez jön a nemek kérdése, mert a cigányban két nem van: hímnem - nőnem, ez megvan a hindinél is, csak a hindiben a végződés nem egészen olyan, bár ott is magánhangzóra végződik a nőnem, úgy, mint a cigány nyelvben.

Tehát végig kell néznem az egész hindi szótárt, a szanszkritot, az urdut, a bengálit, radzsasztánit, gudzsarátit, hogy hol vannak hasonló szavak. És ehhez még hozzájön, hogy a világ cigány csoportjai közül melyik, milyen szavakat őrzött meg az ősi nyelvből. Mert érdekes módon olyan dolgok is vannak, hogy folyamatos múlt idő, befe;ezett múlt idő, és egyéb ilyen nyelvi kategóriák, amelyeket némelyik nyelv;árás megőrzött, némelyik viszont elvesztett. A fónévi igenév kérdése: egyetlen egy cigány csoportnál sem lehet megtalálni a főnévi igen evet, mert a görögországi hatás, és a balkáni hatás következtében ez másképp alakult át. De: ennek a főnévi igenévnek van négyféle változata a nyelvben, a te - kötőszóval kapcsolt módban, amelyek állandóan más és más hangsúlyt adnak annak a bizonyos mondatszerkesztésnek. Röviden nézzük: a mondat-szerkesztést is. Érdekes módon olyan, mint a magyar mondatszerkesztés: alany, állítmány, tárgy, határozó, jelző.

Hogy lehet ez? Vannak ugyan bizonyos szabályok, hogy a vi, és egyéb hangok kérdőszavakként elől jelentkeznek, de a többi rendszer épp olyan, mint a magyaré. S ha ki akarom emelni a hangsúlyt, akkor átteszem a szórendet, mint a magyarnál, a szórend fordított lesz, s épp olyan értelme lesz annak a mondatnak, mint a magyarnál... Rettentő érdekes, hogy mi köze a két nyelvnek egymáshoz? Még valamit a történelmi eseményekről: az Európába érkezett cigányság zöme a Kárpát-medencében volt az 1400-as években. Hogy lehet az, hogy egyedül csak Magyarország volt az az ország, amelyik elsőként befogadta a cigányokat?

István király intelmei a fiához: “Fogadjál be minden idegent az országba, hagyd meg a saját nyelvét és a kultúráját, mert egy ország akkor lesz dicső, és nagy, ha a benne lévő népek sokrétűsége megmutatkozik.” És ezt a magyar királyság alatt be is tartották! És azt hiszem, talán még ma is egy bizonyos fokig érvényesül, mert Magyarországra mindenki bejöhet, és Magyarországon soha nem bántottak azért embert, mert más nyelven beszélt. Szerbek, románok, cigányok, németek, franciák, olaszok stb., most majd jönnek az albánok - Magyarországra minden nép jöhetett, ezért senkit nem bántottak. Sőt! Az 1868-as, Eötvös Károly-féle rendelet szerint:

“Minden község és minden egyház köteles az ott lévő lakosoknak a nyelvén az iskolát létre hozni.” Ez egy évvel volt a Kiegyezés után. Abban az időben alakultak Magyarországon az első román gimnáziumok, a román iskolák, a szerb, a horvát... az egész iskola-rendszer kialakult, és a magyarok egy szóval sem mondták azt, hogy ne legyen. A román, a szlovák nyelvű újságok, könyvkiadások. Azért még hozzá kell tennem talán azt is, hogy a Magyar Tudós Társaságnak nagyon sok köszönhető abban, hogy a legelső román, szerb, rutén, stb. - tankönyvek megjelentek Magyarországon, és talán még a cigány könyvek rendszerében is azért nagyon sokat tettek a magyar tudósok, hogy a nyelv bizonyos része fennmaradhasson, avagy bizonyos dolgok létrejöhessenek.

A magyarok közül sokan megérezték azt, hogy minden más népet el kell fogadni, és mindenkit segíteni kell. Hiszen már az 1700-as években Erdélyben megjelent egy cigány nyelvű tankönyv, latin-magyar-cigány szótár, Visontai Farkas segítségével, főleg az egyház jelentetett meg igen sokat az elmúlt századokban. Sőt: ott vannak József főherceg tanulmányai is, az általa megjelentetett, cigány nyelvű tankönyv-fordításszerű, illetőleg szótár, Nagyidai Ferenc munkái.

Tehát Magyarországon nagyon sok dolog történt az 1920-as évig. Említette valaki tegnap, hogy 1920-ban sajnos tönkre tették azt a magyarországi, vajdasági rendszert, ami addig egészen jól működött. Például: az Arad megyei cigányvajda, ugyanakkor Temes megyét, Csanád megyét, Krassó-Szörény megyét is képviselte az országos szervek előtt. Akárcsak a délvidék. Magyarországot beosztották hat, vagy nyolc ilyen cigány körzetre, és ezek a vajdaságok, mint autonómiák igen szépen szerepeltek volna a továbbiakban, ha nem jön közbe Trianon, amikor szétdarabolták Magyarországot, és a magyarságot szétverték, de a cigányságnak is ugyanolyan rosszat csináltak, mert a Kárpát-medencében él a cigányság zöme.

A Kárpát-medencében van a cigányság legelitebb rétege, a legtöbb tanult ember, a legtöbb tanult zenész mind Magyarországon van. Ha csak előhozom Cinka Pannától kezdve a cigányzenekarokat, a zenész dinasztiákat vagy elmondom a leghíresebb cigányvajdák neveit: a Nenekát, a Ducát, a Pudescsót... és sorba a többi nemzetséget. Nagy lókupec nemzetségek voltak Magyarországon. A magyar gazdaságban nagy létszámban szerepeltek, mert a katonaság részére a lovakat felvásárolták, vitték, cserélték, adták, tehát szükséges volt. Ugyanakkor a kovácsmesterek is minden faluban kellettek, és minden egyes faluban, városban legalább egy működő zenekar volt, és néhány cigányzenésznek a nevét: Patikárius Ferkó, Rigó Jancsi, vagy éppen Dankó Pista, aki nemrég szobrot kapott Szegeden. Hol van a világon máshol cigánynak szobra?!

Csak a Kárpát-medencében volt a cigányoknak ilyen helyzetük. Sajnos 1711-ben, amikor a Rákóczi Szabadságharcot leverték, a Habsburgok berendezkedtek Magyarországon, részekre darabolták. Ez volt az első szétdarabolása Magyarországnak, mert csináltak egy szerb vajdaságot, holott az mindig a délvidék volt. Csináltak egy felvidéki, ún. tót kerületet, holott az mindig Magyarország volt. Csináltak egy Kárpát-aljai részt, amikor soha nem volt az, az a kelet-magyarországi részhez tartozott. Csináltak egy Erdélyt leválasztva, és nem véletlen az, hogy a Rákóczi szabadságharc. után hosszú időn keresztül a magyarokat is, és a cigányokat is egyformán gúzsba kötő Habsburg megszállási rend a cigány nyelvet is tiltotta, de a magyart is tiltotta.

A német volt kötelező, szinte egész Magyarországon. Jöttek a rendeletek: a cigányoktóI el kell venni a gyereket, és el kell vinni. Amelyik cigány megszólal az anyanyelvén, le kell vágni a nyelvét ... és hasonló törvények voltak. Mária Terézia a regulációs cinguluma, az 1767-es rendelet, de erre nem térek ki. Ha a magyarok ezt a törvényt végrehajtották volna, akkor Magyarországon ma már nem lenne cigány. De a magyarok nem hajtották végre. A magyar urak nem voltak hajlandók a kastélyukban muzsikáló cigányzenészeket elüldözni, hanem megbecsülték.

Liszt Ferenc neve eléggé ismerős az egész világon, és ő is azt mondta, hogy a cigány muzsikusoktól, cigányzenészektől még ő is tanult. És aki csak tehette, taníttatta őket, próbálta őket a zenében még magasabb fokra emelni. Ugyanakkor a falvakban játszó cigányzenészek nem jártak ugyan iskolába, de tudtak írni olvasni, mert a hat elemit azért nagyon sok ember kijárta. Megemlítem az apósomat, aki szintén író - olvasó cigány ember volt, kovácsmester és lókupec (és még sok minden): ő érezte azt, hogy tanulni kell, olvasni kell, a gyerekeit is járatta iskolába, tehát mindenféleképpen próbálta a kultúrát, a cigány nyelv kultúráját fenntartani. A zenészek sajnos ebben a században munkalehetőség híján lemaradtak. Az ipar fejlődésével a cigány mesteremberek munka nélkül maradtak. Most a fafaragókról nem beszélek, mert általában a cigányok nem voltak famunkások. És ez az érdekesség a beások viszonylatában. Ez egy rettentő ellentmondásos dolog: ők azt mondják, hogy cigánynak tartják magukat, ennek ellenére egy fémmunkás nincs köztük.

Az utat lehet követni az ő részükről, csak Moldvából. De Moldváig, Moldva előtt hol voltak? A világon akármerre elmegy az ember, talál cigány csoportot, amelyik legalább néhány cigány szót ismer még akkor is, ha az anyanyelvét már elfelejtette. Tudják a lóvét, a chavót, a kamelják-ot - ezt a világ minden táján élő cigány tudja, akármilyen csoporthoz tartozott. De a beásoknál egyetlen egy cigány szót sem tudtak! Hogy lehet az... ? Ha valakinek az anyanyelve nem a magyar, vagy valamilyen más, éjszaka, ha felébresztik az illetőt, az anyanyelvén szólal meg először. Kipróbálták már? Én is, ha néha felébredek reggelenként, akkor “Ó, bozsemoj, bozsemoj” - szlovákul gondolkodom, az anyanyelvem szerint. Ez benne van az emberben. Aki több nyelvet beszél, annak minden nyelv “anyanyelve”, vagy “apanyelve” lehet. Lehet mindenkinek több "anyanyelve" is.

Érdekes viszont a cigányok esetében, hogy hiába magyar anyanyelvű a cigány, de a gondolatai egyből cigányul kapcsolódnak. Például a cigány nyelvben ez hogyan jön ki. A "mande" az "hozzám" is, meg "nálam" is. Kettős jelentésű. Ugyanakkor a ,,khere" "otthon" is, és "haza" is. A cigánygyerek az iskolában nem tud cigányul, s mégis azt mondja: én mentem nálatok... vagy: én voltam hozzátok; Ugyanolyan cigányosan gondolkodik ezeknél a kifejezéseknél. .. - hogy lehet az? Hát akkor miért nem lehet ezeket az embereket ismételten az anyanyelvre visszavinni? A gondolkodásban benne van, a cselekvés, az egymáshoz való viszony, az egymással való törődés, és még sorolhatnám. A gének megmaradtak, az, hogy közben nyelvcsere történt, az más dolog, az nem az ő hibájukból történt.

S 19:41 2013.09.30. A cigány nyelv, a romani nem rendelkezik irodalmi változattal, de léteznek többé-kevésbé eltérő nyelvtani elemekkel és szókészlettel rendelkező dialektusok. A nyelvújítás szempontjából meg kell vizsgálni minden dialektust, melyik fejleszthető a legjobban, melyik hangtana a legkönnyebb, milyen nyelvtani elemeket kell megújítani. Ehhez a munkához nagyon képzett nyelvészek kellenek, akik a dialektusokat tökéletesen ismerik, de ismerik a nyelvfejlődési törvényeket is, melyek a hangtan kialakításában feltétlenül szükségesek.

A cigány nyelv Magyarországon sokáig nem volt elismert nyelv, természetesen az iskolában sem volt jelen. A hatvanas évektől a felnövekvő cigány nyelvű értelmiség kezdte meg a nyelv tudatos használatát azzal, hogy cigány nyelvű kiadványokat készítettek el. Ilyen volt a Rom Som (Roma vagyok), majd megjelent néhány vers, aztán egyre több.

Az Állami Nyelvvizsga Bizottságban 1992-től lett elismert nyelv a romani, ahol alap-, közép-, és felsőfokú vizsgát lehetett tenni belőle.

Az általános iskolában már 1983-ban elkezdődött egy kísérlet a cigány nyelv iskolai oktatására, készült egyképes szótár is, mely kétnyelvű kiadvány volt, hogy segítse azokat a tanítókat is, akik cigány iskolában tanítanak. A kísérlet csak kísérlet maradt, mert a tudományos körökben ekkor még nem volt elismert nyelv a romani, de a cigányt sem számították kisebbségnek, csak népcsoportnak. Tehát a kísérlet nem folytatódhatott, mivel a felsőbb szervek sem álltak a kérdés mellé, nem volt meg a folyamatosság lehetősége sem.

1983-ban Kecelen a cigányiskolában kezdtem meg a kétnyelvű oktatást. Itt gurvár nyelvjárást beszéltek, ami igen sokban eltér a lovártól. Mégis mind a harminc összevont 1-3. osztályos tanuló megtanult írni, olvasni cigányul és magyarul. De az értéke lés csak magyarul történhetett, az előbbi okok miatt. Majd tanítottam a ráckevei cigányiskolában, ahol lovár és dirzár gyerekek 1-4. osztályban tanultak együtt. Itt is kétnyelvű volt a tanítás, de a nyelv nem volt hivatalosan elfogadva.

Az 1990-töl beinduló fakultációban a cigány nyelv már helyet kapott, mint pl. a Mester utcában Budapesten. Pedagógus hiányában sajnos ma is csak egy-két helyen van nyelvoktatás.

A zsámbéki Romológiai Tanszék létrehozása a helyzeten kívánna segíteni, hogy minél több tanuló tanulja meg a nyelvet, és az lenne a legideálisabb, ha minél több cigány származású jönne, és a nyelvtanulás mellett megismerné a cigány kultúrát, hagyományokat, szokásokat, hogy innen kikerülve a kisebbségi oktatásban hasznosíthassa tudását.

Vannak más kezdeményezések is, mint pl. a Kalyi Jag roma iskola, ahol a nyelvtanulás mellett a diákok megismerik a kultúrát is és még szakmát is tanulnak. Ilyen még a Gandhi Gimnázium Pécsett. Cigány szakköröket is szerveznek több helyen, ahol cigányul is tanulnak verseket, színdarabokat, énekeket.

A cigány nyelvű kiadványok mennyisége nem kielégítő.

Vannak tankönyvek, nyelvgyakorló könyvek, szótárak, kifestők, verses antológiák, de hiányoznak a nyelvtanítás módszertani könyvei. Nagyon fontos lenne a nyelvújítás is.

Tisztázni kell azt is, hogy milyen legyen a tanítás. Három lehetőség közül lehet választani:

1. cigány nyelvű tanítás,

2. kétnyelvű tanítás,

3. nyelvtanítás.

Mindezekhez megfelelő tankönyvek kellenek és ami a legfontosabb, jó pedagógusok.

Felvetődött az a kérdés is, hogy melyik nyelvjárást kell, lehet irodalmi rangra emelni. Minden cigány a maga nyelvjárására büszke, és ez így helyes. Az oktatás szempontjából azt kell figyelembe venni, hogy melyiket lehet oktatni eredményesen, melyik nyelvjárás fejleszthető, melyik nyelvjárás a nyitottabb, melyiknek a rendszere fejlődőképesebb, melyiken lehet a legjobban kommunikálni, és ehhez még az ábécé kialakítása, a helyesírás is igazodhat.

A magyarországi cigányok nyelvileg lehetnek magyar anyanyelvűek (ezek a kárpáti és oláh cigányok csak magyarul tudó utódai, és a beások közül az, aki már nem tud románul), cigány anyanyelvűek (több dialektust lehet megkülönböztetni) és román (beás) anyanyelvűek.

Az iskolában tehát ezt a három nyelvet kell figyelembe venni, és az oktatást ehhez kell igazítani, természetesen az adott hely (község, város) helyes ismeretében.

A cigány gyermekek nyelvi tudása

1. A magyar anyanyelvűek

Magyar nyelvi tudásuk az iskola szempontjából nem megfelelő. Az óvodát járt gyerekek sokat tudnak, de a családi környezet nem az iskolában használatos fogalmakat gyakoroltatja velük. Keveredik az otthon és a haza, a hozzátok és nálatok, és a csinál ige túl gyakran szerepel.

Mivel a felnőttek jelentős része nem szépen beszéli a magyar nyelvet, így a gyerekek is átveszik ezt a nyelvi stílust. Láti, mutati, csináltati, az ide és oda helytelen használata, csak hogy néhány jelentős dolgot említsek. Mik a feladatok? A helyes szókiejtés megtanítása, gyakoroltatás, önálló munkavégzés, közös éneklés, párbeszédes helyzetek gyakoroltatása konkrét feladatokkal (vásárlás, orvosnál, találkozás, stb.).

2. A cigány anyanyelvű gyerekek oktatása és az oktatás alternatívái

Anyanyelvi oktatás

Az első osztályban (és az alsó osztályokban) csak cigány nyelvű tanítás, a tanító minden fogalmat, cselekvést cigányul magyaráz meg. Ennek az a nagy előnye, hogy a gyerek hamarabb megérti az anyagot, jól begyakorolja magát az anyanyelv használatában, otthon tudja hasznosítani, és majd a második nyelv felvételénél olyan előnye lesz, hogy lesz mire építeni, mert lesznek nyelvi ismeretei. Másik előnye, hogy a nyelvet otthon is tudja gyakorolni, a folyamatosság biztosítva van.

Ezért volt olyan nehéz és ma is az, hogy a cigány anyanyelvűeket előbb magyarra tanították, aminek az lett a következménye, hogy a sok kudarctól a gyerek kedve elment, és már tizenkét éves korában igyekezett megszökni az iskolából. Azt is tudni kell, hogy a cigány gyerekek már tizenkét éves korban kis felnőttek, így számukra az iskola már kényszer. Ezért szükséges számukra az anyanyelvi oktatás, hogy megtanuljanak írni, olvasni, amíg ezt a kort el nem érik.

Kétnyelvű oktatás

Olyan esetben jelent előnyt, amikor a cigányok nyelvi tudása a cigány nyelv tekintetében kielégítő. Például a keceli iskolában ez a módszer célravezető volt, mert a két nyelvben egyszerre szereztek jártasságot, hiszen saját dialektusuk régies dialektus volt, szűk nyelvtani módszerrel, más kiejtési sémával. Itt nagy szerepet játszott a hangok helyes kiejtésének és tudatosításának a tanítása, gyakorlása. A nyelvi dialektus hiányait a lovár dialektus nyelvi elemeivel lehet pótolni. Itt is minden fogalmat meg kell magyarázni. A mondatokat ismételtetni kell, verseket, mondókákat kell betaníttatni, a színjátszás sem elhanyagolható értékű. A szavak helyes kiejtése, gyakorlása, leírása, a gyakorlati életre utaló helyzetekben való használata segíti a gondolkodást, a képzeletet.

Nyelvoktatás

Azok részére, akik magyar, illetve román anyanyelvűek, szükséges a nyelv megismertetése. Ez természetesen olyan tankönyvet kíván, amelyben sok szemléltető anyag van. Az önálló munkára rajzos feladatlapokkal lehet felkészíteni, a népdalok, mesék, történetek hallgatása, cigány és magyar nyelven való eljátszása a nyelvgyakorlást szolgálja.

Azt is ki kell jelölni, hogy a cigány történelem, hagyományok, népzene, népköltészet hogyan foglaljon helyet az oktatásban. A cigány és nem cigány tanulóknak meg kell ismerniük a cigányok történetét, kultúráját, hogy ezeket ismerve elfogadják a másságot. A cigány származásúak pedig vállalják a származásukat, ne szégyelljék azt, hogy ők cigánynak születtek, és tanuljanak, hogy majd taníthassanak!

A cigány nyelv rendelkezik egy nagyon széles skálájú nyelvi rendszerrel. Ez a nyelvi rendszer adva van, ehhez kell igazítani a nyelvújítást, az új szavak felvételét, melyek az oktatás szempontjából feltétlenül szükségesek.

 

 
Copyright © 2024 Kethano Drom - Közös Út. Minden jog fenntartva.
A Joomla! a GNU/GPL licenc alatt kiadott szabad szoftver.
Fordította a Magyar Joomla! Felhasználók Nemzetközi Egyesülete
 

Tehetség

Örökségünk nyomában

PTK roma tananyagok

Emlékezet

Portré

Közös Út a Facebookon

Mottó


„A cigány kultúrának intézményekre van szüksége...
Én ezt egy kulturális autonómia intézményrendszerén belül képzelem el, amely nem szavakból, hanem láncszemként egymáshoz kapcsolódó intézményekből állna.”

***

Részlet Orbán Viktornak  2008. április 11-én elhangzott beszédéből.


 

Civilhang

SZEMlélek

Galéria