Angyalok, ha démonok címmel, bemutatták Ruva Farkas Pál legújabb kötetét a Kogart Házban. A július 25-i bemutatón Hermann István könyvszakértő rámutatott: az író, költő, szociológus műveiben és életével megtanít arra, hogy mindig van újrakezdés, a megszerzett tudás a miénk marad. Péli Ildikó festőművész pedig arról beszélt, hogy Ruva köteteinek minden sorában ott lüktetnek az átélt élmények. A bemutatón az is elhangzott, hogy a nem cigányoknak és cigányoknak egyaránt magukba kell nézniük, hogy ne szalasszuk el az együttélés lehetőségét.
„Írásai közelebb visznek a tudathoz, hogy egyek vagyunk. Olvasva őt, ebben a tudatban vagyunk képesek élni, dolgozni, alkotni” – jellemezte köszöntőjében Ruva Farkas Pál köteteit Kovács Gábor, a Kogart Művészeti Alapítvány létrehozója a cigány író, költő, szociológus legújabb, Angyalok, ha démonok című könyvének bemutatóján.
A művekből Nyári Oszkár * színművész-rendező olvasott fel, kiemelve az író üzenetét: „Nem hasonlíthatsz azokra, akik koldulnak vagy lopnak. Te a tudományokból élsz, de nem a tenyérjóslásból.” Ruva Farkas Pál arra int, hogy a cigányság éljen lélekgyógyító erővel, amely eredetétől fogva benne lakozik, ha figyelnek rá: ennek oka, hogy a cigányok elsősorban az érzelmeiken keresztül látják a világot.
Péli Ildikó festőművész hangsúlyozta, a művészetnek túl kell élni, hogy ma nem beszélünk életről, csak helyzetekről. „Ő az első író, akinek minden sorában ott lüktetnek a meg- és átélt élmények” – mutatott rá. A festőművész arra is felhívta a figyelmet, hogy Ruva végtelen szeretettel ír szülőföldjéről, minden művében megjelenik az ősök tisztelete, a barátság és a szerelem. „Írj sokat, és a démonok angyalokká válnak” – utalt a most megjelent kötet címére.
Hermann István könyvszakértő méltatásában kiemelte, hogy az új kötet olyan gyermek- és ifjúkori emlékeket is felébreszt, amelyek igazi könyvsikerré emelhetik. Az igazságot, valóságot nem szépíteni, hanem hitelesen bemutatni törekszik, s az író a szociográfus alaposságával mutatja be a magyar cigánycsaládok életét a hatvanas évektől kezdve.
„Ruva műveiben és életével megtanít arra, hogy mindig van újrakezdés, a megszerzett tudás a miénk marad, és az élet csak akadályozhatja, de nem szakíthatja meg az utat. A sikert nem lehet csalással elérni: a tudás megszerzése, alkalmazása és átadása fontos része annak, hogy a sikert és segítséget nem várni kell, hanem elébe menni” – fogalmazott Hermann.
Arról is beszélt, hogy kölcsönös toleranciát kell mutatnunk: nem csak a nem cigányoknak, de a cigányságnak is magukba kell nézniük, hogy ne szalasszuk el az együttélés lehetőségeit, és a példamutatásban a cigány művészeknek szintén szerepük van.
Az író 2007-es, Gipsy Passió című nagyhatású kötetéről ehhez kapcsolódóan elmondta: nem csak szenvedéstörténet, hanem a romák útjáról, nyelvéről, mondavilágáról egyaránt szól. „Olyan adalékokat olvashatunk benne, amelyek megmutatják, hogy nem ismeretlen számunkra mindez, hanem a történelmünk része. A cigányok az évszázadok során fegyvert kovácsoltak, várat védtek, muzsikáltak, kosarat fontak – egyszóval mindig megtalálták helyüket a társadalomban, ahol szükség volt rájuk” – hangsúlyozta Hermann.
Farkas Zita, a család egyik tagja elmondta: „Ruva Farkas Pál betűnként veti el bennünk az életszeretetet, de csak ha átérezzük, amit üzenni akar soraival.”
(Forrás: Magyar Hírlap / Hrecska Renáta)
*
Helyesbítés: a felolvasó Koncz Gábor, Kossuth díjas színművész volt. (kethanodromszerk)
|