Címlap Romani shib - cigány nyelv Fordítások Le biknareski paramicha - A búcsúárus meséje

Lovaricko shibako grizhipe

Kiadványaink

Radio Romano

Archív

Csatka

Közös Út Baráti Kör

Blog

Névjegy

Gindima

Tumencaj muro dyi sagda. Te na bisterdyon pa jekhavreste, zhikaj e luma luma avla,..

http://rfgy.blog.hu/

Portré

Rostás-Farkas György

CTMT videók

GTranslate

 

Rólunk

Le biknareski paramicha - A búcsúárus meséje PDF Nyomtatás E-mail
Írta: Geoffrey Chauser   
2011. július 24. vasárnap, 11:27

Trin mursha pijenas jekh dyes detehara ande kirchima. Sar kothe beshen, jekh kolompo shunen avral. O jekh phenel le slugeke, hoj te dikhel, sostar vorbil o kolompo. O slugo sigo palpale avilas.

-Raja – phenel o shavo, jekh praxopesko armadija zhal pe vujica. Tyumare jekhe amales mudardas o garudo chor, kasko anav Meripe si. O Meripe bute zhenen mudardas aba kathe. Voj si amaro majbaro dushmano. Sakon trubul te azhukarel les, ke jekh dyes maladyilasa lesa. Kadi sityardas mange muri dej.-

Pe Suntone Dej phenav – vorbisarel o kirchimari – o shavo chachipo phenel. O Meripe, ando kaver gav, chi na dikhlas kas, bute murshen, romnyan, shavoren, thaj slugen mudardas ande kado bersh. Kade gindyiv, kathe beshel varikaj, maj mishtoj te na ashas angla lesko drom.

 

-Sostar? – pushel o jekh manush. – Kasavo nasul avlas te maladyuven lesa? Aventar mure amala, thaj rodas les. Mudaras kadale garude chores, kasko anav Meripe si. Le trin manusha, jekh trajo, jekh meripo phralipe kerde jekhaveresa. Pala kodi genetar ando kaver gav, pala savo o kirchimari vorbindas. Avri gindyinde, hoj te phangna les, le Meripeske trubul te merel.

Daba gene jekh cino, pe jekh gradyija kamne perdal te zhan, kana maladyine jekhe chorre phure manushesa. O phuro manus kathar pesko shero zhi kaj peske punre, ando kalo colo sas, numa leski faca dicholas avri.

-Tu, phure – phenel o jekh mursh. – Dore tu maj phenesa karing te zhas. Le Meripes rodas. Kade shundyam, kathe beshel varikaj, trubul te rakhas le. -O Del ishtyal tumen, raja – phenel o phuro. – Zhanav kaj rakhna les. -Kaj? Kaj? – chingardenas sa le trin jekhvarsa.

-Kothe rakhna les, pe kodi mal – phenel o kalo phuro, thaj peske najesa vi sikadya karing. Le trin mursha pe mal sidyarde, kothe tel jekh kasht dikhne variso garudo. Tel o kasht but love sas ande jekh, sar pe lende te azhukarnas. Le love sunakune sas, numa ablyonas po kham.

Barvale samle, barvale samle! – chingardelas o jekh. Azhukar – phenel o kaver – maj mishto avlas, khonyik te na zhanglas pala kadi. Azhukaras le ratyi, thaj atunchi ingras len khere, kana khonyik na dikhel amen. Sa kade gindyinde, mishto avla. Pune azhukarnas, le maj ternes khere trade ando gav, hoj te kinel variso xaben, thaj jekh cinyi mol. O terno mursh vi gelastar ando gav. Pala kodi kana gelastar, le duj majphure, kon kothe ashine, godyi line pen. Dore savi avla maj mishto: le lovengo trito kotor, vaj o dopash? Na but gindyinde pen, hoj kana palpale avla o terno mursh, mudaren les, thaj len leske love.

-Chi avla phari butyi – gindyinde, – amen duj zhene samle, voj korkori. O terno mursh, pune karing o gav zhalas, ande nasul gindo lija pes. Andre gelas ko patikushi, thaj phendas leske, hoj hircon kamel te mudarel. Kade zhalas palpale: duj glazha meripesko piposa, thaj jekh glazha molyasa, peske. Sar o terno mursh palpale avlas, le duj tele xuterdeles, thaj la shurasa tele pusavkerde les. Le duj mudara loshanas, sa pe love gindyinas.

-Pijas thaj loshas – phenel o jekh – pala kodi ulavas le love. Opre las o jekh e mol, bari nakhadyas andral, pala kodi perdal das e glazha e kavereske, vi voj bari nakhadyas andral. Ande glazha meripesko pipo sas, le duj mursha pe but love perne kethane, mune. Le bokhshindipe manusha rakhen, so roden.

(Geoffrey Chauser: Canterburyske paramichi / boldasles: Demeter Ilona)




A BÚCSÚÁRUS MESÉJE

Három ember iszogatott egyik nap kora reggel az ivóban. Ahogy ott üldögéltek, egy csengő hangját hallották kintről. Egyikük szólt az inasnak, hogy menjen, és nézz meg, miért szólt a csengő. A fiú hamarosan visszatért a válasszal.

 

-Uram – így a fiú, egy temetési menet halad el az utcán. Egy barátotokat megölte a titokzatos tolvaj, kinek neve Halál. A halál sok mindenkit megölt már errefelé. Ő a legnagyobb ellenségünk. Mindannyiunknak fel kell készülnünk arra, hogy találkozunk vele egy napon Erre tanított engem az anyám.

-A Szűzanyára mondom – tette hozzá a kocsmáros –, a fiú igazat beszél. A Halál a szomszéd faluban, amely csak egy mérföldnyire van innen, válogatás nélkül megölt már férfit, nőt, gyereket, szolgát és inast az idén. Azt hiszem, arrafelé lakik, annyi bizonyos, jobb, ha nem kerülünk az útjába.

-Miért? – kérdezte az egyik vendég. – Annyira veszélyes lenne vele találkozni? Menjünk, barátaim, és keressük meg. Öljük meg ezt az alattomos gazembert, kinek neve Halál. A három férfi, egy életük, egy haláluk, örök testvériséget fogadott egymásnak. Azután elindultak abba a faluba, amelyről a kocsmáros beszélt. Feltették magukban, hogy ha elfogják, a Halálnak pusztulnia kell.

Alig tettek meg fél mérföldet, és éppen egy kerítésen készültek átmászni, amikor találkoztak egy szegény öregemberrel. Az öregember tettől talpig fekete lepelbe burkolózott, csak az arca látszott ki.

-Hé, te, öreg – szólította meg az egyik férfi. – Talán te majd útbaigazítasz minket. A Halált keressük. Hallottuk, hogy valahol errefelé lakik, és mindenképpen meg kell találnunk.
-Isten áldjon titeket, uraim – mondta a furcsa öregember. – Tudom, hol találjátok őt.
-Hol? Hol? – kiáltották mindhárman egyszerre.
-Ott találjátok, azon a mezőn – szólt a fekete alak, és ujjával meg is mutatta, merre. A három férfi azonnal a mezőre sietett, és ott egy tölgyfa alatt megpillantottak valami nagyon meglepőt. Egy nagy halom pénzérme hevert a fa alatt, mintha csak rájuk várt volna. Az érmék színaranyból voltak, és csak úgy csillogtak a napfényben.
-Gazdagok vagyunk, gazdagok vagyunk! – kiáltotta egyikük.
-Várj csak – mondta a másik –, jobb lenne, ha erről senki sem tudna. Várjunk, amíg leszáll az éj, és majd akkor vigyük haza, amikor senki sem láthat meg minket. Mindannyian egyetértettek abban, hogy ez jó ötlet. Amíg várakoztak, a legfiatalabbat hazaküldték a faluba, hogy vásároljon
valami élelmet és egy kis bort. A fiatal férfi el is indult a faluba.

Miután elment, a két idősebb férfi, aki ott maradt a kincset őrizni, azonnal töprengeni kezdett. Vajon melyik lenne jobb: a kincs harmada vagy a fele? Nem sokba telt, míg megegyeztek abban, hogy amikor a fiatalember visszatér, megölik, és maguknak tartják meg a kincs rá eső részét.
- Nem lesz nehéz – gondolták –, hiszen ketten vagyunk egy ellen. Közben azonban a fiatalembernek, míg a falu felé ballagott, gonosz ötlete támadt. Betért a patikárius boltjába (egyfajta gyógyszertárba), és azt mondta neki, hogy néhány patkányt akar elpusztítani. Így indult el visszafelé: két üveg méreggel, és egy üveg borral a maga számára.

Amint a fiatalember visszaérkezett, a másik kettő rávetette magát, és késükkel halálra szurkálták. A két gyilkos nagyon elégedett volt azzal, amit tett, és mohón legeltették tekintetüket a kincsen.

-Igyunk és vigadjunk – mondta az egyik –, mielőtt elosztanánk a kincset. Azzal felkapta az egyik üveget, nagyot kortyolt belőle, majd átadta a társának, aki szintén alaposan meghúzta. Az üvegben azonban méreg volt, és a két gyilkos pillanatokon belül holtan zuhant a nagy halom aranypénzre. A mohó emberek megtalálták, amit kerestek.

(Geoffrey Chaucer: Canterburyi mesék, illusztráció P. Pasolini azonos című filmjéből készült jelenetfotó)

Módosítás dátuma: 2011. augusztus 06. szombat, 10:27
 
Copyright © 2024 Kethano Drom - Közös Út. Minden jog fenntartva.
A Joomla! a GNU/GPL licenc alatt kiadott szabad szoftver.
Fordította a Magyar Joomla! Felhasználók Nemzetközi Egyesülete
 

Tehetség

Örökségünk nyomában

PTK roma tananyagok

Emlékezet

Portré

Közös Út a Facebookon

Mottó


„A cigány kultúrának intézményekre van szüksége...
Én ezt egy kulturális autonómia intézményrendszerén belül képzelem el, amely nem szavakból, hanem láncszemként egymáshoz kapcsolódó intézményekből állna.”

***

Részlet Orbán Viktornak  2008. április 11-én elhangzott beszédéből.


 

Civilhang

SZEMlélek

Galéria